Egy év múlva, 2020. december 31. után csak a közel nulla energiaigényű épületeket lehet Magyarországon használatba vetetni – a használatbavételi engedélyt csak ilyen épületekre fogják kiadni. A szabályozás sok embert érint, ezért írunk róla.
Ez egyrészt azt jelenti, hogy az épületeket fokozott hőszigeteléssel kell megépíteni, másrészt az épület telkéről vagy annak közvetlen közeléből az épület teljes energiaigényének – hűtés-fűtést beleszámítva – 25%-át megújuló energiaforrással kell ellátni.
A követelményt most már az építési engedélyekbe is kiemelve beleírják. Projektmenedzseri és műszaki ellenőri tapasztalatunk szerint az ingatlanfejlesztésben jártas céges partnereink már évek óta ebben a szellemben terveztetnek, azonban rengeteg kisebb vállalkozás és magánszemély számára okozhat fejtörést ez az elvárás.
Hiába van az embernek egy három éve megtervezett épülete, melynek megépítéséhez eddig nem volt elegendő pénze, vagy esetleg nem kapott vállalkozót. Ha az illető ezt az építkezést idén nem tudja befejezni, akkor nem tudjuk pontosan, hogy mi lesz. Ez ügyben a szükséges kormányzati retorzió mértéke és módja még nem véglegesített. Szerintünk az lenne logikus, ha kb. fél évvel meghosszabbítanák a használatbavételi engedély beszerzésének a határidejét. Mivel ez egy EU-s rendelkezés, ezért környezetvédelmi bírsággal sújtható, aki nem tartja be, ami bizonyára az ingatlan értékéhez igazított büntetés lesz, milliós nagyságrendben. Ezt az összeget feltehetőleg be kell majd fizetni, hogy az építtető megvalósíthassa a példaként felhozott 2014-ben tervezett és engedélyezett épületét.
A rendeletnek nem megfelelően épült ingatlanra vonatkozó szabályozás részleteiben még nincs kidolgozva, de érinti majd a magánembert, aki a családi házát próbálja meg hitelből nagy nehezen összehozni, és érinteni fog késedelmesen megvalósított iroda- és lakóépületeket is. A követelmény minden olyan épületre vonatkozik, ami emberi tartózkodásra alkalmas. Ezáltal nem vonatkozik például a garázsépületekre, hiszen ezeket nem kell fűteni. Szintén kivételt jelentenek egyes speciális ipari épületek, mint például a kovácsműhely, ahol a technológiai hő olyan nagy, hogy nem kell fűteni. A szabályozás felújításokra, átalakításokra nem vonatkozik, csak az új épületekre.
Hőszivattyúval vagy nagyobb napelemes rendszerekkel kell megoldani az energiaellátás 25%-át. Nagyobb épületeknél a napelem járható út, mivel ebből több száz négyzetmétert le lehet rakni. Családi házaknál viszont a tetőre szerelt napelem sokszor csak az energiaigény töredékét képes fedezni, ezért hőszivattyúval lehet a megújuló energiát biztosítani. Ezt utólag nem lehet elkészíteni. Az épület padlója alá is be kell majd helyezni vastag hőszigetelést, és a külső hőszigetelésnek is a szigorú hőtechnikai előírásnak megfelelőnek kell lennie.
A téma már most kopogtat az ajtón. Még nincs teljesen kidolgozva, hogy pontosan mik lesznek a hatások, de a követelmény elől nem tudunk elmenekülni – hiszen ez volt az egyik feltétele annak, hogy 2004-től az EU-s támogatásokat megkapjuk, ami sokmillió euró összeget jelent naponta. A hőszigetelési követelményeket 15 év alatt kellett fokozatosan szigorítani. Ez meg is történt, hiszen a TNM rendelet 2006-ban kiadásra került és hatályba lépett (7/2006. TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról). Ettől kezdve érvényesült a szigorítás.
Most érkeztünk meg az utolsó fázisba, ez év végén lezárul a kapu, ezért időben lépniük kell mindazoknak, akiket érint a szigorítás.