Három fővel induló vállalkozásból mára több külföldi stratégiai partnerrel együttműködő, a magyar piacon meghatározó cégcsoporttá fejlődött a 3E International – erről beszélt a cégcsoport húsz évvel ezelőtti alapításának kapcsán Korintus Balázs és Laczkovich Gergely, a vállalat két alapító ügyvezetője. A 3E International az előttünk álló időszakban hangsúlyosabban, és tudatosabban meg kíván jelenni a szolgáltatásaival az országhatáron kívül, miközben új üzleti területekre lép be, és maximálisan igyekszik kihasználni a digitalizáció, és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket.
Milyen volt az indulás 20 évvel ezelőtt? Mi inspirálta önöket a cég megalapítására?
– Korintus Balázs: Mindkettőnknek fontos igénye és vágya, hogy alkossunk és értéket hozzunk létre. Azt korán felismertük már, hogy a céljainkat közös vállalkozás keretében tudjuk megvalósítani, illetve az is fontos tényező volt, hogy a haladási sebességünket is úgy tudjuk a saját igényeinkhez szabni, ha ez ilyen formában történik. Szintén meghatározó érv volt a vállalkozás indítása mellett a szabadság nagy foka, ami – a vállalkozással járó rengeteg kötöttség mellett is – tág mozgásteret jelent.
Laczkovich Gergely: Azt is érdemes megemlíteni, hogy a vállalkozás indításakor nagyon bátrak, vagy ha úgy tetszik, tudatlanok voltunk, ám dolgozott bennünk a lelkesedés, és magától értetődő volt, hogy ezen az úton fogunk elindulni, még úgy is, hogy eleinte nem tudtuk, hogy mibe vágtuk a fejszénket. Kellett az induláshoz a kalandvágy is: mindketten dolgoztunk alkalmazottként nagy cégeknél is a szakmában, ám ki szerettük volna próbálni, hogy milyen az, ha a munka során nincs kire mutogatni, vagy mást számonkérni, hanem csak rajtunk múlik az elért eredmény. A vállalkozás indítása tehát több szempontból is nagy döntés volt, még ha akkor, az adott pillanatban nem is láttuk annak.
Az elmúlt húsz évben – amely egyébként bővelkedett kisebb-nagyobb külső gazdasági sokkokban – melyek voltak a legrázósabb időszakok?
– L. G.: Amikor elindítottuk ezt a céget, egészen pontosan hárman voltunk összesen, tehát szó szerint a nulláról kezdtük a vállalkozást. Az elmúlt húsz évben nyilván nagyon sok olyan kisebb-nagyobb válsághelyzet volt, amellyel szembe kellett néznünk. Ezek között voltak külső válságok – gondolok itt a gazdasági krízisekre, vagy a társadalmi változásokra, amelyek közvetlenül vagy közvetetten az építőipart is érintették. De voltak belső válságok is, amelyek az ágazatunkban, vagy bizonyos projektjeinknél jelentkeztek, és hatást gyakoroltak személy szerint ránk is, és persze a cégre is.
Ami a konkrét példákat illeti, a 2008-2009-es pénzügyi-gazdasági válság nagyon súlyosan érintett mindenkit, és ez alól mi sem voltunk kivételek. Hónapokon keresztül bevételeink mindössze az irodabérleti díjat fedezték. Mi ebben az időszakban is kitartottunk és folytattuk a tevékenységet, elláttuk az általunk vállalt feladatokat, nem hagytuk cserben az ügyfeleinket. Ebben az időszakban több nemzetközi cég is bezárta az irodáját – feltehetőleg velük kapcsolatban az ügyfélélmény is más lehetett.
Fontos, hogy a kezdetek óta folyamatosan vannak saját beruházásaink is, így a piac ingadozásait a saját bőrünkön is megtapasztaljuk. Ez ad egyfajta empátiát, mélyebb megértést az ügyfél helyzetét illetően. Tudunk az ügyfél fejével gondolkozni.
– K. B.: A nagy, külső gazdasági-társadalmi kríziseken kívül a működésünk kapcsán felmerülő válsághelyzetek is tudnak kihívásokat okozni, amikor egy szokványosnak tűnő projektben merülnek fel hirtelen súlyos nehézségek: ezek jelentkezhetnek a megrendelő oldaláról, de olyan is előfordult már, hogy a generálkivitelező szállt ki hirtelen egy projektből. Ezek nyilván másfajta kihívást jelentettek, amelyet ott és akkor kellett hatékonyan megoldani.
Mire vagytok a legbüszkébbek az elmúlt 20 évből – akár szakmailag, akár emberileg –, és meddig sikerült ez idő alatt eljutni, hol tart most a fejlődésben a vállalat?
– K. B. A legfontosabb talán az a közösség, közeg, ami kialakult nálunk házon belül. Az az együttműködés, támogatás, tudásmegosztás, amiben működünk és amivel nap mint nap tudunk előre haladni. Számomra ez egy óriási érték, mert mindig szükség van az egész csapatra. A másik, ami számomra nagy büszkeség, hogy van több elismert, nagy nemzetközi mérnökszolgáltató partnerünk, akik stratégiai partnerként tekintenek ránk Magyarország és a régió vonatkozásában egyaránt. Ez azért nagyon fontos számunkra, mert ez egyfajta validáció: annak az elismerése, hogy a tevékenység, amit egy gondolatból kiindulva húsz évvel ezelőtt elkezdtünk cégszerűen végezni, olyan minőséget és megbízhatóságot jelent ma a piacon, amit nagy nemzetközi cégek egyértelműen elismernek és felvállalnak.
– L. G.: Az általános piaci jelenlétünk markáns, és úgy gondolom, hogy nem igényel különösebb magyarázatot: olyan helyen vagyunk a magyar piacon, ami szerintem büszkeségre ad okot mindenféle értelemben. Az is nagyon fontos, hogy a mi pozíciónk a piacon teljesen transzparens, nyílt, és független szerepkör, ami a mérnöki világban nagyon fontos érték annak, akinek a számára ez szempont. Az elismertségünket jelzi az is, hogy számos visszatérő ügyféllel állunk kapcsolatban.
A vállalat jövőjét hogyan látjátok, középtávon mik az elképzelések a 3E International-lel kapcsolatban?
– L. G.: A mi lehetőségeink azért eléggé összefüggenek az általános építőipari trendekkel, az építőipari konjunktúra alakulásával: ez az elmúlt egy-másfél évben egyértelműen leszálló ágban van, amit semmiképp sem lehet figyelmen kívül hagyni. Közben az állam, mint beruházó jelenleg visszafogottabban van jelen a megrendelők között. Utóbbi hatás bennünket közvetlenül alig érint – a megrendeléseink 85-90 százaléka magánberuházóktól származik –, ám közvetve ránk is nyilvánvaló hatással van. Középtávon folytatni és fokozni fogjuk azt a növekedési ütemet, ami az elmúlt 10-15 évünket jellemezte. Utóbbiban jelentős szerepet szánunk annak, hogy a szolgáltatásainkkal egyre intenzívebben megjelenjünk az országhatárokon túl is.
A nemzetközi jelenlétnek melyek lehetnek a lehetséges irányai?
– L. G.: Az elmúlt húsz évben számtalan országban dolgoztunk különböző okokból. Volt, ahol magyar megbízónak külföldön, volt, amikor külföldi megbízónak külföldön, ám ezek a megbízások sokszor ad hoc módon alakultak, tehát nem tudatos stratégia mentén. Ezen a gyakorlaton mindenképpen szeretnénk változtatni, és tudatosan nagyobb hangsúlyt helyezni a külföldi megbízók Magyarországon kívüli munkáiban való részvételre. Sikerrel dolgoztunk például a világ egyik legnagyobb mérnöki csoportjának a balkáni régióban, több országban, komoly feladaton. Plovdivban gyárat építettünk nagy nemzetközi multi számára. A Külügyminisztérium megbízható, fix partnere vagyunk. Ennek keretében számtalan országban támogattuk szakmailag a külképviseletekkel összefüggésben zajló beruházásokat. Jelenleg ezen túl Afrika egyes országaiban és a közel-keleti régióban is látunk fantáziát, ezen térségek fejlődése érdekes lehetőségeket tartogathat számunkra.
K. B.: A külföldi piac hordoz magában egy nagyon fontos előnyt: ha valaki ott képes megjelenni, és a lábát megvetni, az más szintet jelent a cég megítélésében, tehát óriási előrelépés a validáció szempontjából. Egy kicsit ugyanakkor visszakanyarodnék a magyar viszonyokra, amelyekről az előbb Gergő beszélt. Ezek kapcsán érdemes látni azt is, hogy az elmúlt egy-két év piaci szűkülése tisztulással is együtt járt hazánkban ebben a szektorban, és azok a szereplők, akik talpon maradtak, a jövőben gyorsabban tudnak majd fejlődni, részben azért is, mert az az igény, ami most átmenetileg eltűnt, előbb-utóbb ismét megjelenik majd a piacon.
A konjunktúra visszatértére ugyanakkor fel is kell tudni készülni: fontos, hogy további, működést támogató és hatékonyságot növelő rendszereket vezessünk be, amelyek a jövőbeni érvényesülésünket elősegítik. A digitalizáció rendkívül fontos ebből a szempontból, de az építőiparban szintén előtérben lévő téma a mesterséges intelligencia alkalmazása, amellyel mi is egyre többet foglalkozunk.
Noha az építőipar teljesítménye nem túl acélos, bizonyos részmutatók – például a rendelésállomány – alapján már látszanak biztató jelek. Mire lehet számítani a működési környezet alakulásánál?
– L. G.: A magyarországi általános gazdasági helyzet jelenleg sok bizonytalanságot hordoz magában, nem kis mértékben a térséget és a világpolitikát érintő konfliktusokkal, átalakulásokkal összefüggésben is. Márpedig az építőipari beruházások mindig hosszú távú tervezés eredményei. Hatékonyan hosszú távra tervezni és egzakt stratégiai célokat megfogalmazni annál jobban tudnak a szereplők minél jobban modellezhető a jövő. Konkrét jóslatokba bocsátkozni az építőipar teljesítménye kapcsán elég nehéz, hiszen egy döntés meghozatala és a megvalósítás között több év is eltelhet, tehát lassan forduló hajóról van szó. Mindenesetre most az látszik, hogy egyes, például az autóipart és kapcsolódó területeit érintő ipari beruházásokat, valamint stratégiai irodafelújításokat és hotelfejlesztéseket leszámítva a kivárás jellemzi a piacot. A zöldítésben és az energiahatékony megoldásokra való átállásban, energetikai célú felújításokban viszont most is van mozgás, ebbe mi aktív, kezdeményező módon kapcsolódtunk be és jó szakemberekkel rendelkezünk az ilyen irányú ügyféligények kiszolgálásához.
Hogyan változott az iparágban a megrendelők elvárása az elmúlt években?
– L. G.: Ha az elmúlt húsz évet nézzük, akkor egyrészt az árak szintje, másrészt a beruházók árakhoz fűződő viszonya is drasztikusan változott. Az nyilvánvaló, hogy reálértéken is sokkal drágább minden, és emellett mi azt tapasztaljuk, hogy sokkal jobban odafigyel mindenki a költségoldalra, mint mondjuk tíz, tizenöt vagy húsz évvel ezelőtt. A spekulációs, cash-flow alapú, hosszú távú bérbeadásra épülő beruházásoknál a megrendelők egyre óvatosabbak, és fokozottan költségérzékenyek. Az ipari beruházásoknál pedig az adott ágazat teljesítménye a legfontosabb szempont: ha sok a megrendelés, kell új gyártócsarnok, de ha nem megy az adott ágazat, akkor nem.
– K. B.: Azt is fontos látni, hogy egy adott beruházás elindításához szükséges információhalmaz, amivel rendelkeznie kell a beruházónak, sokkal komplexebb és más léptékű, mint volt pár évtizeddel ezelőtt, és a beruházás tudatos strukturálása, modellezése is fejlődést jelent a korábbiakhoz képest.
Az elmúlt éveket gyors ütemű drágulás jellemezte az építőiparban. Meddig tartható ez fenn?
– K. B.: A drágulás kapcsán azonosítani lehet olyan tényezőket, amelyek a környezettel függenek össze, és olyanokat is, amelyek magával az építéssel. Utóbbinál arra gondolok, hogy most magasabb műszaki tartalmú, magasabb tudású házakat építünk, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. Ennek a hatásai megmutatkoznak elsősorban a szakipar – tehát a gépészet, elektromosság és különböző befejező munkák – fejlődésével. Magát a szerkezetet vizsgálva tehát nincsen jelentős változás – egy négyzetméterre vetítve az építőmesteri munkák műszaki tartalma drasztikusan nem változott –, de a szakági műszaki tartalom, azaz az épületgépészet, automatika, speciális rendszerek világa rengeteget fejlődött az elmúlt években, ami mindenképpen okoz valamekkora drágulást. Ehhez jönnek hozzá a világpiaci szempontok, például a nyersanyag- és energiaárak emelkedése.
– L. G.: Azt is látni kell az árak alakulása kapcsán, hogy számszakilag ugyan egyre drágább építeni, de a fizetőképes kereslet is ehhez igazodik. Tehát ha a húsz évvel ezelőtti pénzügyi viszonyokat vetjük össze a mostaniakkal, nem vagyok benne biztos, hogy drasztikusan más lenne a helyzet, mint akkor volt. Az is tény ugyanakkor, hogy lokális kilengések is vannak: tehát mondjuk 4-5 évvel ezelőtt, mikor súlyosan le volt terhelve az építőipar, az árak is sokkal meredekebben emelkedtek, tekintettel arra, hogy sokkal nagyobb volt az igény, mint az építőipari kapacitás.
Az elmúlt évtizedekben számos kereskedelmiingatlan-beruházás valósult meg Magyarországon, ám a megépült irodaházak egy része már nyilvánvalóan korszerűsítésre szorul, hiszen nem, vagy csak részben felel meg a mai kor követelményeinek. Több nagy irodaháznál is lehet hallani korszerűsítési projektekről: tervezitek-e, hogy a cégcsoport részt vegyen ilyenekben?
– K. B.: Valóban, több ilyen készülő projektről is lehet hallani a piacon, és a 3E International részt is tud – illetve akar – venni ezekben, mégpedig azért, mert ez egy lehetséges, és mindenképpen jó irány.
Ezeknél a projekteknél a beruházási cél már teljesült – és az építés óta eltelt időszakban megtérült a bekerülési költség is –, miközben a korszerűsítéssel új életciklus kezdődhet az adott épületnél. Mindenképp látunk tehát igényt a felújítási, korszerűsítési célú beruházásokra. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy nem minden épületnél jöhet szóba ez a megoldás: ahol az alapkoncepció rossz, vagy az épület adottságai nem megfelelők – például nincs álpadló vagy álmennyezet –, ott a korszerűsítéssel, illetve a funkcióváltással kapcsolatos lehetőségek is sokkal szűkebbek. A korszerűsítéskor maga a funkció újragondolása is felmerül, érdemes a kettőt együtt kezelni.
Ezeknél a projekteknél szintén nagyon fontos, hogy pontosan lássuk a jelenleg működő rendszert, hiszen csak a megfelelő információk birtokában lehet újat tervezni, és a költségekkel jól kalkulálni. A korszerűsítés alapvetően két úton történhet: vagy az épület teljes kiürítésével, vagy működés közben, fokozatosan, lépésről lépésre haladva. Mindkét megoldásnak megvannak az előnyei és a hátrányai, ezeket a projekt megkezdése előtt mérlegelni kell. Ez alapvetően összefügg a funkcióval is.
A 3E International alapfilozófiája, hogy mérnöki szolgáltatóként az ötlettől a megvalósításig segítséget nyújt az építőipari beruházások megvalósításához. Hogy néz ki ez a piac itthon, milyenek a cégcsoport pozíciói?
– L. G.: A 3E International meghatározó szereplő a magyar piacon, az első 3-5 szereplő között működünk. A piac megoszlása egyébként egészséges képet mutat, hiszen kisebb, közepes és nagyobb szereplők egyaránt érvényesülni tudnak Magyarországon. A mostani, visszafogott lehetőségeket nyújtó piaci környezetben óriási értéknek számít, hogy a transzparens működés mellett a portfóliónk kellően diverzifikált, hiszen éppúgy jelen vagyunk az ipari beruházásoknál, mint az irodapiacon, a kereskedelmi ingatlanoknál, a turisztikai beruházásoknál, vagy az infrastruktúra-fejlesztéseknél. A piaci torta felosztásán ugyanakkor az elmúlt években módosított némileg az ázsiai cégek megjelenése, amelyek a Távol-Keletről érkező nagyberuházásoknál vállalnak elsősorban szerepet, de együttműködnek helyi szereplőkkel is: nekünk is vannak ázsiai partnerekkel kapcsolatos tapasztalataink, megvalósult és új projektjeink.
Ha már az ázsiai cégeknél tartunk, az elektromos járművek, illetve a kapcsolódó részeik gyártása hozhat-e új megbízásokat?
– K. B.: Az elektromos járművek és alkatrészeik gyártása, illetve újrahasznosítása nyilvánvalóan fontos lesz az építőipari cégek, illetve a mérnöki szolgáltatók szempontjából is. Ezeknél a projekteknél ugyanakkor kiemelten kell figyelni a környezetvédelmi szempontokra, illetve a projektek életciklusára is, tehát itt is kiemelt a szerepe a társadalmi felelősségvállalásnak. Ezeknél a projekteknél az infrastruktúra kiépítésének is nagy a költség- és munkaigénye.
Folyamatosan változásokat hoz a piacon a szabályozás, ilyen volt az építési törvény módosulása is. Ahhoz, hogy ezeknek az előírásoknak meg tudjunk felelni, sok esetben hatékonyabb lehet közös előkészítéssel megvalósítani projekteket. Ez alatt azt értjük, hogy a mérnök tanácsadót érdemes már a korai előkészítő szakaszban bevonni.
– L. G.: A TÉKA, vagyis a Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata, 2025. január 1-jétől váltja fel az OTÉK-ot (Országos Településrendezési és Építési Követelmények). Ez egy jelentős változás az építészeti és településtervezési jogszabályokban. Az új rendelet átfogó változásokat hoz, egységesíti és egyszerűsíti a folyamatokat, ugyanakkor lehetőséget ad a helyi sajátosságok figyelembevételére is. Új hatóságok, új szereplők jelentek meg a szabályozásban és megváltoztak a felelősségi körök. Az állami beruházások esetében például egyértelműen felértékelődött a projekt lebonyolító cég szerepe, nagyobb hangsúlyt kap a költségmenedzsment funkció és korábban belép a projektmenedzser, sőt, a mérnök az első, akit javasolnak bevonni a projektbe.
A piaci projekteknél – melyek a 3E üzletpolitikája alapján hagyományosan meghatározó szerepet képviselnek az általunk kiszolgált és vezetett projektek között – ez eddig is így volt, üdvözöljük a változást, mivel cégünk felépítését tekintve évekkel ezelőtt felkészült ezen megnövekedett igények kiszolgálására. A hozzáadott értékünk annál jobban érvényesül, minél korábbi szakaszban tudunk bekapcsolódni a projektbe, illetve annak előkészítésébe.
Végezetül, közelednek az ünnepek, mit várnak a legjobban az év végi kikapcsolódás időszakára gondolva?
– K. B.: A beiglit és hogy végre lesz elég időm azokra, akik a legfontosabbak nekem.
– L. G.: Arra, hogy egy kicsit megálljunk mindannyian, és átgondoljuk, hogy mi történt az elmúlt évben, és mire számíthatunk, mit tervezünk a jövőben. És hogy legyen végre havas a táj, az jó lenne.
