3E International A közelmúltban csatlakozott a globális jelenléttel bíró, szintén projektmenedzsmenttel foglalkozó GROUP-IPS csoporthoz a hazai mérnöki szolgáltató cégek között igen jelentős szereplőnek számító 3E International. A hazai piac sajátosságairól, az építőipar helyzetéről, a 3E International terveiről Laczkovich Gergely és Korintus Balázs, a vállalat két ügyvezető igazgatója nyilatkozott a Figyelőnek.

–  Milyen szolgáltatásokat nyújt egy mérnökszolgáltató cég, és kik alkotják az ügyfélkörét?

Korintus Balázs: Az ötlettől a megvalósulásig segítjük az építési beruházások megálmodóit és megvalósítóit: folyamatosan ügyeltünk arra, hogy minél teljesebb körű szolgáltatást tudjunk nyújtani. Ebbe a folyamat első szakaszában beletartozik az előkészítés, az átvilágítás, a koncepció kialakítása éppúgy, mint az építési engedély kiadását követően a projektmenedzsment, a műszaki ellenőrzés vagy az építési jogi tanácsadás.

Laczkovich Gergely: Azt is fontos látni, hogy az ügyfeleink alapvetően magához a beruházáshoz kötődnek, és sok esetben olyan beruházó is éppítetni kényszerül, aki nem ért ehhez, és ez persze nem is feladata: így lehet például autógyártó, amely új üzemcsarnokot, gyáregységet építtet, önkormányzat, ami iskolát, és sorolhatnám. Emellett egy beruházásnál több olyan szakértő bevonása is szükséges, amelyek közreműködését egyébként jogszabály is előírja: így minden projektnél van például kijelölt tervező, kivitelező, műszaki ellenőr is. A beruházó tehát csak azt tudja, hogy mit szeretne megvalósítani, és az az elemi érdeke, hogy a projekt minden elemében hatékony, gazdaságos és átgondolt legyen: ebben tudunk mi segíteni, és maximálisan az ő érdekeit képviseljük.

K B: A hozzáadott érték létrehozása a mi területünkön is nagyon fontos, az a célunk, hogy minél minőségibb termék jöjjön létre, tehát nem a tömegtermelés a célunk. A minőség, a költség- és időkeret a meghatározó a projektjeinknél: talán nem véletlen, hogy a megbízóink 80 százaléka piaci ügyfél, amelyre egyébként nagyon büszkék is vagyunk

–  Hol helyezkednek most el a piacon?

L G: Nagyon sok mérnök iroda működik Magyarországon, és nagyobb szereplőkből sincs hiány: mi ez utóbbiak közé tartozunk. A jelentős részesedéssel bíró versenyzők nagy részére konkurenciaként tekintünk, a kizárólag állami megrendelésekből élőkra viszont jóval kevésbé. A kisebb szereplők között is vannak ugyanakkor olyanok, amelyek törekszenek a magas színvonalú, minőségi szolgáltatás nyújtására. Összességében így elmondható, hogy egészséges a verseny a piacon, ahol egyébként az elsősorban piaci megbízásokból élő szolgáltatók közül a TOP3-ban vagyunk.

–  Mi a jelentősége annak, hogy a 3E egy nemzetközi csoporthoz, a GROUP IPS-hez csatlakozott, és miért döntöttek így?

K B: Az ilyen lehetőségekre nagy reményekkel tekintünk, hiszen az együttműködés révén tudást adhatunk át, és szerezhetünk, miközben bővülnek a nemzetközi kapcsolataink is. A szinergiahatás is nagyon erős, hiszen a partnerünktől is jönnek megkeresések, és viszont. Azt persze látni kell, hogy itt nemzetközi partnerekről, megbízásokról van szó.

–  Miután egymással párhuzamosan több nagy építési beruházásban is részt vesznek, rá is látnak a piacra: hogyan látják most a folyamatokat?

L G: Az építőipar most láthatóan túlfűtött módon pörög, és a pandémia időszakában volt megállás ezen a területen. Egyes részterületek persze megsínylették a járványt, mint például a légiipar és a turizmus egyes ágazatai. Ezzel együtt világosan látszik, hogy a gyártói és termelői kapacitások már egyszerűen nem tudják követni a keresletet, miközben az ágazat akut szakemberhiánnyal küzd, már segédmunkást is nagyon nehéz találni. Mindezek a hatások egymást erősítve hajtják fel az árakat az ágazatban, amelynek nyomán teljesen új üzleti modelleket kell kialakítaniuk a szereplőket. A drágulási folyamatot gerjeszti, hogy maga az állam is óriási megrendelő a piacon. Ez a pörgés már 4-5 éve tart a piacon, és véleményem szerint még a következő 2-3 évben is kitart. A kérdés csak az, hogy ez az állapot meddig fenntartható.

K B: A szereplők persze megpróbálnak alkalmazkodni a kialakult helyzethez, ám nem nehéz belátni, hogy a jelen körülmények között sokkal nehezebb a tervezés. Egyrészt szinte lehetetlen, hogy a folyamatos drágulás közepette mekkora az a költségvetés, amiből megvalósítható egy adott projekt, és jóval nehezebben kalkulálható a megtérülési idő is. Emellett egy átlagos projekt megvalósulási ideje nagyjából három év, a jelenlegi környezetben pedig ennyi idő alatt rengeteg minden változhat. Ennek nyomán a tervezésnél a korábbinál jóval agilisebb megközelítést kell választani. Egy projekt pedig a minőség, az idő, és a pénz hármasán múlik: a beruházónak kell eldöntenie, hogy e három elemből melyiknél tud és hajlandó engedni, kompromisszumot kötni.

–  Látnak-e különbségeket a multik és a hazai cégek elvárásai, munkamódszerei között?

L G: A multicégek általában nagyon feszes, precíz módszerekkel dolgoznak minden területen, és partnerként kezelik a szolgáltatót, akit kiválasztottak. A magyar cégekre ez kevésbé jellemző, sokszor mennek a saját fejük után, és gyakorta nehezebb átadni nekik az információkat.

K B: A nemzetközi ügyfelek gyakran az előkészítésbe is bevonnak bennünket, partnernek tekintenek, bizalmi kapcsolatot alakítanak ki velünk. Így időnként ki is lépünk a szűken vett mérnöki szerepkörből, és valódi tanácsadóként veszünk részt a projektben.

–  Melyek azok az ágazatok, ahol sok projekt indult a közelmúltban, és melyek az óvatosabbak?

L G: A gyógyszeriparban nagyon jelentős a fejlesztési szándék. Nagyon aktív emellett a könnyű és nehézipar, ahol sokszor technológiai fejlesztések is megvalósulnak. A spekulatív irodafejlesztések piaca szintén jelentős – ilyen projektből nálunk is több fut jelenleg –, miközben az élelmiszeripar is látványosan fejleszt. A másik oldalon áll viszont a szállodaipar: más kérdés, hogy ott több szereplő is a fejlesztésbe menekült a közelmúltban.

–  És mi a helyzet a lakáspiacon?

K B: A lakáscélú ingatlanfejlesztéseké nagyon érdekes terület, de ebből igyekszünk kimaradni. Egyértelmű, hogy a lakáspiac az állami fűtés nélkül nem nőne ennyire markáns mértékben: véleményem szerint a mostani bővülés is addig marad fenn, amíg az állami ösztönzők is jelen vannak.

–  Milyen nagyobb projektjeik voltak a közelmúltban?

L G: A ferihegyi reptéren több mint tíz éves dolgozunk, de nem kirárólag a létesítményen, hanem az ott jelen lévő társaságoknak – TNT, WizzAir, Lufthansa – is. A nagy ügyfeleink közé tartozik a Mercedes is, amelynek Kecskeméten most épp présüzemet építünk. Egy repülőgépgyártó üzemen is dolgozunk jelenleg, de több iroda- és szállodaberuházás is folyamatban van, a már befejezett projektek közül pedig itt a Marriott szálloda felújítását lehet megemlíteni. A régebbi projektjeink közül még feltétlenül érdemes megemlíteni a Szegedi Lézerkutató Központot, a folyamatban lévők közül pedig a Mahart-Dorottya háztömböt, amelynek felújításában műszaki ellenőrként veszünk részt. Utóbbi nem elsősorban a nagyságrend miatt érdekes, hanem szakmai szempontból jelent nagyon komoly kihívást.

–  A jelenlegi környezetben felértékelődött a költségmenedzsment szerepe – ezen szolgáltatás keretében mit nyújtanak a mérnökirodák?

L G: A beruházó a tervezési folyamat során megfogalmaz egy igényt, mi pedig a rendelkezésünkre bocsátott információk alapján megpróbáljuk megbecsülni a várható költségeket. A beruházó tehát kap egy támpontot, amely mentén elindulhatunk. A mi feladatunk ezt követően az, hogy minden lépcsőnél figyeljük a költségek alakulását, és ahol szükséges, a műszaki tartalmon is változtatunk, illetve alternatív műszaki megoldásokat is felvázolunk. Ellenőrizzük emellett a likviditást, és a kifizetéseket is.

Persze sokszor maga a stratégia is változik a beruházás során, a klasszikus tenderek ezért már nem is mindig működnek. A közelmúltban például akadt olyan pályázat, ahol a tizenkét jelentkező kivitelezőből kettő adott ajánlatot. Nagyon korán meg kell tehát választani a megfelelő beszállítókat, a mérnökszakmai tudás, és a költségmenedzsment pedig rendkívüli mértékben felértékelődött az elmúlt időszakban.

–  Milyen perspektívát látnak a mérnöki szolgáltató cégek szektora előtt, és hogyan látják a 3E jövőjét?

K B: Lelkesek vagyunk, pozitív jövőképet látunk magunk előtt, igaz, ezért nagyon sokat is teszünk. Az építőipar is gyorsan digitalizálódik, erősödik a BIM (Building Information Management) szerepe, miközben egyre megközelítésre van igény a beruházók részéről. Aki ezt a komplexitást tudja profi, magas színvonalon hozni, hosszabb távon is sikeres lehet a piacon.

L G: A szereplők jelentős része várhatóan nem tud majd lépést tartani az új trendekkel, ezért véleményem szerint a közeljövőben jelentős mozgások jönnek a piacon. Mi ugyanakkor folyamatosan fejlesztünk, és terjeszkedésben is gondolkodunk, miközben már lehetséges akvizíciókról is tárgyalunk.

BARÁT MIHÁLY